A Magyar Tudományos Akadémia Gazdálkodástudományi Bizottságának Marketingtudományi Albizottsága 2015. november 9-én, a Budapesti Corvinus Egyetemen tartotta a „Marketingtudományi Évkönyv 2015” programjának vitaülését. Az Évkönyv célja, hogy olyan marketing kihívásokra keresse a választ, amelyek érintik a marketing paradigmákat. Ebben az évben 4 kérdéskört vettek górcső alá a szerzők, így a szakmai találkozón 4 – a marketing trendeket elemző – vitaindító tanulmány került bemutatásra, melyekre 2-2- kollega készített korreferátumot.

A megnyitót követően Rekettye Gábor „A hatalmi átalakulás globális megatrendje és a nemzetközi marketing” című előadására került sor, amelyhez kapcsolódóan Hetesi Erzsébet és Józsa László korreferátumai hangzottak el. A prezentáció legfőbb üzenete az volt, hogy a jövőben a nemzetközi marketing szerepe megnő. A hozzászólók többek között azt vitatták, hogy vajon mennyire megbízhatóak a társadalmi prognózisok, illetve hogy a hatalmi átrendeződés következtében milyen radikális változások várhatóak a fogyasztói magatartásban. Az eszmecsere átvezetett a második tanulmány témájához, ahol Törőcsik Mária „A fogyasztói magatartás új tendenciái” címmel szólt a fogyasztói trendekről. A több aspektust felvillantó előadásra a 2 korreferens izgalmas felvetésekkel válaszolt. Prónay Szabolcs szisztematikus adatokat gyűjtött a fogyasztói trendekkel foglalkozó kutatásokról, elemző tanulmányokról, míg Hofmeister-Tóth Ágnes új kutatási eredményeket mutatott be.

Ezt követően Piskóti István „A businessmarketing identitása – elméleti iskolák, modellek, trendek” című prezentációja hangzott el, amelyhez kapcsolódóan Veres Zoltán és Mandják Tibor írt korreferátumokat. Az üzleti piac marketing trendjei körül az elméleti-fogalmi megközelítésekről alakult ki élénk vita, ahol a német és az angolszász (IMP) „vonalakat” ütköztették a hozzászólók.

Végül Simon Judit „Kutatás-módszertani trendek a marketingben” című előadása következett, amelyhez kötődően Neulinger Ágnes és Szűcs Krisztián írtak korreferátumokat. A kvalitatív és kvantitatív kutatások kapcsolatát illetően a vita során az az álláspont alakult ki, hogy a hibrid kutatásoké a jövő.

A rendezvényen az előadókhoz a korreferálókon túl a hallgató közönség részéről is érkeztek hozzászólások és kérdések, értékes szakmai eszmecserét elindítva a résztvevők között. Kijelenthetjük tehát, hogy a Marketingtudományi Évkönyv első vitaülése elérte célját. A kirajzolódó rendezvénysorozat pedig remélhetőleg hosszú távon is képes lesz biztosítani a marketingtudomány képviselőinek együttgondolkodását, hazai fejlődését.