Az idei EMOK konferencia egyik újítása, hogy a kutatási eredmények megosztása mellett az oktatásmódszertani fejlesztés is hangsúlyosan megjelent a programkínálatban. Ennek formája egy oktatásmódszertani szekció volt, amelyen négy előadást hallgathattunk meg, illetve ezt követte egy kerekasztal-beszélgetés, ahol az EMOK Oktatásmódszertani versenyének pályázói  Bernschütz Mária, Gombos Szandra, Kolos Krisztina részvételével kerekasztal beszélgetésre került sor.

Az oktatásmódszertani szekció előadásai jól szemléltették, hogy a gazdasági képzések oktatói egyfajta útkeresésben vannak, amely során számos dilemmát kell kezelni. Hogyan lehet a merev képzési struktúrában alternatív szemléletmódot megvalósítani. Horváth Dóra és Cosovan Attila előadása egy olyan képzési programot vázolt fel, amely a hallgató bevonására építve projektalapon tesz lehetővé valódi alkotótevékenységet. A digitális világban egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a hallgatók érdeklődésének felkeltése, motiválása, miközben az oktatás minőségének fenntartása is cél kell, hogy maradjon. Az oktatás játékosított megszervezése növelheti a hallgatói elkötelezettséget. A játékosítás (gamification) alkalmazásáról beszélt Kenéz András, előadásából megtudhattuk, hogy a játékosítás egy kurzus szinte valamennyi elemét (tartalmát, számonkérését értékelését,stb) érintheti, és mind hazai, mind nemzetközi gyakorlatából számos pozitív alkalmazást ismerhettünk meg. A felsőoktatás egy másik dilemmája jelent meg Deés Szilvia előadásában, aki a gazdasági képzés gyakorlatiasságának fontosságáról beszélt, amihez véleménye szerint elengedhetetlen, hogy az oktatónak legyen az üzleti életben szerzett tapasztalata. Hogyan egyeztethető-ez  vajon össze a PhD. programok karrier elvárásaival? Szintén sokakat foglalkoztató kérdés az, hogy hogyan lehet olvasásra bírni a hallgatókat. E kérdéskörön belül Simon Judit ,Veres Zoltán ,Kemény Ildikó mutatott be egy kutatást, amely az egyetemi tanulmányokhoz szükséges könyvek vásárlásával kapcsolatos magatartást vizsgálta. Általános tanulság, hogy az e-könyvek esetén a hallgatók jellemzően a kiskereskedelmi ár 60%-át lennének hajlandók kifizetni.

 

Az oktatásmódszertani szekciót a panelbeszélgetés követte, ahol az EMOK oktatásmódszertani pályázatának résztvevői mutatták be kurzusaikat. Az innovatív elemek közül többször megjelent a valós üzleti projektek véghezvitele vállalati partnerek bevonásával (Gombos Szandra), a digitális platformokon való visszajelzés (Gombos Szandra, Kolos Krisztina),  vállalati versenyek beépítés e tematikába (Bernshütz Mária). A pályázatra beadott kurzusok közös jellemzője, hogy  nagy hangsúlyt kap a megszokottól való eltérő megközelítés, ami önmagában változatosságot kínál a hallgatóknak. A transzparencia, és az azonnali visszajelzés, illetve projektek esetén a folyamatos visszacsatolás , beleértve a diáktársak visszajelzéseit is több kurzusnál is megjelentek. Minden esetben hangsúlyosan támaszkodtak az oktatók az  infokommunikációs  technológiákra (facebook, blogger, mindmap, hangouts, TED, stb.). Általános tapasztalat azonban, hogy mindezek jelentősen megnövelik az oktató munkaidő-ráfordítását. 

 

Mindkét szekcióban élénk vita alakult ki a résztvevők között, ami számomra jelezte, hogy érdemes ezt a témakört jövőre is folytatni.

 

Kolos Krisztina