LUISS and EMAC invite electronic submissions to the EMAC Spring Conference 2027 scheduled on May 25-28, 2027, in Rome, Italy.
All submissions are due in PDF format and should be done online via the conference website no later than 1 December 2026, 16:00 CET Time (no extension of deadline)
Different kinds of submission formats are possible. For each format, there are specific guidelines describing how to prepare and submit the required materials. Please note that poster submissions are not possible.
The guidelines, submission links and procedure on how to submit your competitive paper and/or special session can be found on the conference website.
Please read the specific GUIDELINES for your submission type carefully! Submissions that do not adhere will be deleted from the system.
Below, you will find information common for all submission types:
- You can submit only one paper to a competitive track as the presenting author. However, you can be the non-presenting and non-submitting author of multiple competitive papers.
- By submitting a paper, submitting authors commit to attending the conference and presenting the paper.If after acceptance of the paper the submitting author would be unable to participate in the conference, only one of the co-authors can take over the presenting role.
All submissions will be peer-reviewed. You can expect to receive feedback regarding the decisions in March 2027.
After the submission deadline, no revision of papers and proposals will be accepted. If accepted, the submission will appear as-is in the conference proceedings.
Best Paper Award
EMAC is pleased to announce the following award which will be presented at the conference:
Best Paper Award Based on Doctoral Work
To be eligible for the award, you need to fulfil the following conditions:
- You are still a doctoral student at the time of the conference (May 2027)
- Your submitted paper has to be based on your doctoral work.
If you wish to be considered for this award, you are invited to complete the relevant section on the online paper submission form.
Should you have any question regarding your submission, please contact Anne-Laure Marteaux, EMAC Executive Officer (almarteaux@emac.academy)
We look forward to your submissions!
Anne-Laure Marteaux, EMAC Executive Officer
Matteo De Angelis, Conference Chair
Deniz Lefkeli, Conference Chair
2026 augusztus 25.-én került sor az EMOK PMSZ Oktatói Klubjának találkozójára az éves EMOK konferencia keretén belül. A szövetség részéről Dr. Pillók Péter. a szövetség elnöke és Kassai Endre korábbi elnök képviseltették magukat, alkalmat teremtve a már korábban kialakított kapcsolatok további építésére és elmélyítésére.
Augusztus utolsó hetében nemcsak a tudományos kutatásokkal kapcsolatos tapasztalatcsere, hanem a marketing szakmán belüli partneri kapcsolatok erősítése is meghatározó szerepet kapott. Az EMOK kapcsolata az IAB-vel több évre nyúlik vissza. A digitalizáció megállathatatlan térnyerése a marketingben pedig az IAB-vel való kapcsolatunkat is egyre szorosabbra fűzi.
Az augusztusi marketingkonferencia keretében szakmai workshopot tartottunk az IAB képviselőinek, valamint a hazai felsőoktatási intézmények marketingoktatóinak és kutatóinak részvételével. A találkozó középpontjában az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti tudásmegosztás erősítése, a hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzésének támogatása, valamint a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatása állt.
A workshop lehetőséget teremtett arra, hogy a digitális és online marketinggel, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeivel foglalkozó oktatók közvetlenül egyeztessenek az IAB szakmai közösségének képviselőivel. A résztvevők több olyan területet is azonosítottak, ahol a jövőben szorosabb együttműködés alakulhat ki az egyetemek és a digitális marketing szakma szereplői között.
Hallgatók közelebb a szakmai tapasztalatszerzéshez
A megbeszélés egyik kiemelt témája az egyetemi hallgatók számára szervezett céglátogatások lehetősége volt. Az IAB partnerszervezetei – köztük marketingügynökségek és médiavállalatok – a jövőben több hallgatói csoportot is fogadhatnának szakmai programok keretében.
A látogatások révén a hallgatók közvetlen betekintést nyerhetnének a digitális marketing mindennapi működésébe, megismerhetnék az egyes munkaköröket és karrierutakat, valamint reálisabb képet kaphatnának arról, milyen tudást és kompetenciákat vár el a munkaerőpiac egy pályakezdőtől. A szakmai szereplők nyitottak arra is, hogy segítsék a fiatalok pályaorientációját, és olyan gyakorlati kérdésekről is beszéljenek velük, mint a junior pozíciók elvárásai, a fejlődési lehetőségek vagy akár az egyes munkakörökben elérhető fizetések.
Szakdolgozatok az AI korában
A workshopon szó esett az IAB digitális marketing témájú szakdolgozatokat elismerő kezdeményezésének eddigi tapasztalatairól és továbbfejlesztési lehetőségeiről is. A beszélgetés ezen a ponton szorosan összekapcsolódott a mesterséges intelligencia felsőoktatásra gyakorolt hatásával.
A generatív AI-eszközök gyors terjedése ugyanis új kihívás elé állítja az egyetemeket. Egyre nehezebb egyértelműen meghatározni, hogy egy hagyományos írásbeli dolgozat elkészítése során milyen mértékben és milyen módon vett igénybe mesterséges intelligenciát a hallgató, miközben az AI megfelelő és tudatos használata maga is egyre fontosabb munkaerőpiaci kompetenciává válik.
A résztvevők ezért megvitatták a projektalapú szakdolgozatokban rejlő lehetőségeket is. Az ilyen munkákban a hangsúly a hagyományos dolgozat elkészítése mellett vagy helyett egy konkrét probléma megoldására, gyakorlati projekt megvalósítására és az alkalmazott módszerek, döntések, illetve eredmények bemutatására kerülhetne.
A kérdés ugyanakkor intézményi szinten is összetett. A szakdolgozatokkal kapcsolatos követelmények jelenleg nem egységesek a magyar felsőoktatásban: az egyes intézmények saját hatáskörben alakítják ki elvárásaikat. Emiatt az AI használatára és az új típusú szakdolgozati formákra vonatkozó gyakorlatok is eltérhetnek.
Tudásmegosztás a szakma és az egyetemek között
A workshop egyik legfontosabb tanulsága, hogy mindkét oldal részéről megvan a nyitottság a szorosabb együttműködésre. A felsőoktatás számára különösen értékes lehet a digitális piac gyors változásairól, az új technológiákról és a munkáltatói elvárásokról származó naprakész szakmai tudás. Az IAB és partnerszervezetei számára pedig lehetőséget jelent a kapcsolat arra, hogy közvetlenebb párbeszédet alakítsanak ki a jövő marketinges szakembereit képző intézményekkel.
A céglátogatások, a szakdolgozati program továbbfejlesztése és a rendszeres szakmai tudásmegosztás egyaránt olyan területként jelent meg, ahol kézzelfogható együttműködés indulhat el.
A találkozó egyúttal arra is rámutatott, hogy a digitális marketing gyors átalakulása – mindenekelőtt a mesterséges intelligencia térnyerése – még fontosabbá teszi az egyetemek és a szakmai szervezetek közötti párbeszédet. A cél közös: olyan naprakész tudással és gyakorlati kompetenciákkal felvértezni a hallgatókat, amelyekkel magabiztosabban léphetnek ki a munkaerőpiacra, és sikeresen alkalmazkodhatnak a marketing szakma folyamatos változásaihoz.
A XXXII. EMOK Nemzetközi Konferencia nulladik napján, 2026. augusztus 24-én Mádon ismét a fiatal kutatóké volt a főszerep. Az EMOK PhD Fórum célja idén is az volt, hogy a doktori hallgatók számára ne csupán kutatásaik bemutatására, hanem szakmai visszajelzésekre, módszertani fejlődésre és kapcsolatépítésre is lehetőséget teremtsen.
A délelőtti PhD Junior szekcióban a doktori képzésük elején járó hallgatók mutathatták be kutatási témájukat. Ezt követően Szitás Zsolt PhD-hallgató „A netnográfiától az AI-elemzésig: Hogyan kutassunk nyilvános online fórumokon – és mit kezdjünk az adattal?” című workshopja adott gyakorlati módszertani betekintést az online közösségek kutatásába. A program felépítése is tükrözte a Fórum alapgondolatát: a fiatal kutatók ne csak bemutassák munkájukat, hanem egymástól is tanuljanak és a hazai marketinges PhD-közösség aktív tagjaivá váljanak.
Délután két párhuzamos PhD Senior szekcióban a kutatásukban előrébb járó doktoranduszok prezentálták munkáikat. Az előzetesen benyújtott anyagokat és az előadásokat Hlédik Erika (ELTE), Kenesei Zsófia (BCE), Veres Zoltán (PE) és Prónay Szabolcs (SZTE) véleményezték, részletes szakmai visszajelzésekkel segítve a kutatások továbbfejlesztését. A Senior program legkiemelkedőbb teljesítményéért járó „EMOK Év Fiatal Kutatója” díjat Rudolf Alexa (BCE) nyerte Understanding Cue-Based Negative Bias: Rejection in Ugly Produce and Country of Origin Bias című tanulmányával.
A szakmai napot a „Kutatás munkaruhában – A kutató stratégiai szerepe a médiaügynökségben” című workshop zárta, amely a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) szakmai közreműködésével, a WPP globális marketing- és kommunikációs vállalatcsoport részvételével valósult meg. A program azt mutatta be, milyen szerepet játszik a kutatás és az adatok értelmezése a médiaügynökségi munkában: hogyan válik az adatból fogyasztói insight, az insightból pedig kommunikációs és médiastratégiai döntés. A résztvevők egy fiktív márka példáján, üzleti szimuláció keretében maguk is kipróbálhatták ezt a folyamatot, majd közösen vitatták meg az elkészült megoldásokat.
Az idei PhD Fórum így a kutatói pálya különböző állomásait kapcsolta össze: az első kutatási kérdések megfogalmazásától a tudományos eredmények szakmai megvitatásán át egészen a kutatói tudás gyakorlati alkalmazásáig. Mindezzel a rendezvény jól illeszkedett a mádi konferencia mottójához is: „A közösen formált marketingtudomány.”
A Magyar Marketing Szövetség 2026. évi Tonk Emil Életműdíját Dr. Totth Gedeon vehette át a Marketing Summit keretében. Az elismeréssel a Szövetség a hazai marketingszakma és a marketingoktatás érdekében végzett több évtizedes, kiemelkedő szakmai munkásságát ismerte el.
Dr. Totth Gedeon pályafutása során számos hazai felsőoktatási intézményben oktatott, a Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig tanszékvezetőként, majd 2006 és 2018 között a Kereskedelem és Marketing Intézet vezetőjeként is tevékenykedett. Oktatói munkája mellett kiemelt szerepet vállalt a fiatal szakemberek mentorálásában és a marketingszakma utánpótlásának támogatásában.
Szakmai tevékenységének meghatározó területe az agrár- és élelmiszermarketing. Kutatásaiban többek között a bor, a sör, a pálinka és a méz marketingjével foglalkozott, 2000 és 2014 között pedig az Agrármarketing Centrum különböző vezetői pozícióiban dolgozott. Munkája során Európa és Ázsia számos szakkiállításán segítette a magyar élelmiszeripar nemzetközi megjelenését.
A Magyar Marketing Szövetség munkáját mintegy három évtizede aktívan támogatja, emellett az Agrár- és Élelmiszer Tagozat alapítója, amelynek szakmai programjaiban napjainkban is részt vesz.
A díj különleges szakmai kapcsolódást is őriz: a Magyar Marketing Szövetség első Életműdíját 2015-ben Dr. Tomcsányi Pál, Dr. Totth Gedeon egykori mentora vehette át.
Az EMOK közössége nevében szívből gratulálunk Dr. Totth Gedeonnak a rangos elismeréshez! Több évtizedes oktatói és szakmai munkásságához további jó egészséget és sok sikert kívánunk!
Életének 77. évében, 2026 nyarán elhunyt Prof. Dr. Lehota József, a hazai agrármarketing egyik meghatározó, iskolateremtő alakja.
Egy életpálya a gödöllői egyetemen
Lehota József 1949. június 19-én született Iszkaszentgyörgyön. A budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett agrárközgazdász diplomát 1972-ben, majd még ugyanabban az évben elkezdte pályafutását a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen – és ott is dolgozott csaknem ötven évig.
Tudományos fokozatai szépen kirajzolják a klasszikus akadémiai karrierívet: 1974-ben Dr. univ. fokozatot szerzett, 1989–91 között a közgazdaságtudomány kandidátusa (CSc) lett, 1996-tól habilitált doktor (Dr. habil.), 2006-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia doktora (DSc) címet viselte. Nyelvtudása is a korszak tipikus egyetemi oktatójáé volt: középfokú angol és orosz nyelvtudással rendelkezett.
Az egyetemi ranglétrán bejárt út is szinte tankönyvi példája az akadémiai pályának: ösztöndíjas gyakornokként kezdte 1972-ben, majd tanársegéd (1974–81), adjunktus (1981–91), docens (1991–97), végül 1997-től egyetemi tanár lett. 2019. március 1-jén vonult nyugdíjba, ekkor kapta meg a professzor emeritus címet. Munkahelye időközben többször átalakult körülötte – a Gödöllői Agrártudományi Egyetemből Szent István Egyetem, majd a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem lett –, ő azonban mindvégig ugyanott, Gödöllőn maradt, de párhuzamosan a Debreceni Egyetemen is tanított.
1991-ben ő hozta létre Gödöllőn az Agrármarketing Tanszéket, amelyből idővel önálló Marketing Intézet lett. Ő indította el és vezette szakfelelősként a Kereskedelem és marketing alapszakot, valamint a Marketing mesterszakot is. Témavezetőként több, mint húsz doktorandusza szerzett tudományos fokozatot, és 2014 és 2019 között a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolát is ő vezette. Kutatási témavezetőként számos hazai (OTKA, FKFP, GAK, FVM, NKFP) és nemzetközi (FAO-ECC, PHARE-ACE, PHARE-IPP, NATO, INCOMED, EURÉKA) programban is részt vett.
Érdekesség, hogy 1998 és 2002 között az akadémiai pályával párhuzamosan a Komáromi Mezőgazdasági Rt. igazgatóságának elnökeként a vállalat stratégiáját és szervezeti rendszerét alakította át.
A magyar agrármarketing egyik megalapozója
Szakmai munkássága elválaszthatatlan az agrármarketing magyarországi meghonosodásától. Az általa írt és szerkesztett tankönyvek – az 1994-es Agrármarketing (Tomcsányi Pállal közösen) és a 2001-es Marketingkutatás az agrárgazdaságban – generációkon át alapozták meg az agrár-közgazdász és marketing szakos hallgatók tudását; utóbbiért 2003-ban Nívó díjat is kapott. Később, társszerzőkkel készült tan-, és szakkönyvekben is rendszerint ő jegyezte a bevezető, alapfogalmi fejezeteket.
Kutatóként igen termékeny életművet hagyott hátra: a Magyar Tudományos Művek Tára nyilvántartásában 272 publikációt és 623 hivatkozást, ebből 102 könyvrészletet, 100 folyóiratcikket és 45 könyvet tart számon. Kutatási területei közé tartozott többek között a hungarikumok hazai és nemzetközi megítélése, az étrend-kiegészítők fogyasztói szokásai, valamint az élelmiszer-fogyasztói magatartás vizsgálata.
Szakmai súlyát jól mutatja tudományos és közéleti szerepvállalásainak hosszú sora is. Tizenkilenc éven át, 2000-től 2019-ig ő elnökölt az MTA Marketing Bizottságának Agrármarketing és Árutechnológiai Albizottságában (korábban, 1997-től alelnöke volt ugyanennek a testületnek), 1996 és 1997 között pedig a Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubját (mai EMOK) vezette. Emellett tagja volt többek között a Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Iskolájának (2011–2013), a Magyar Ösztöndíj Bizottság Agrártudományi Kollégiumának (2008–2012), az OTKA IV. Bizottságának (több cikluson át, 1994 és 2003 között), az MTA Agrárközgazdasági Szakbizottság Agrármarketing és Logisztika Albizottságának (2005–2019), valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) Munkabizottságának (2006–2010) és később a MAB Gazdasági Tudományos Bizottságának is – emellett MAB szakértőként és a Magyar Marketing Szövetség szakértőjeként is tevékenykedett.
Kilenc hazai és nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságában is dolgozott: a Journal of International Food and Agribusiness Marketing (New York, 1993–2010), az Economic Issues (Krétai Egyetem, Görögország, 1996-tól), a Hungarian Agricultural Research (1994–2013), a Tejgazdaság (1994-től), a Marketing és Menedzsment (2000-től), a Studies in Agricultural Economics (2004-től), az Economic and Regional Studies (Lengyelország, 2011-től), a Gazdálkodás (2012-től), a győri Tér – Gazdaság – Ember (2012-től) és a debreceni Táplálkozásmarketing szerkesztőbizottságában is helyet kapott. 2018-ban a Gazdálkodás folyóiratban ő írta a megemlékezést egykori szerzőtársáról és mentoráról, Tomcsányi Pál akadémikusról.
Elismerések
Több mint négy évtizedes pályafutása alatt számos szakmai és állami kitüntetést kapott. A korai, még az 1980-as években kapott elismerések (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elismerő oklevele, Kiváló Munkáért kitüntetés, Aranykoszorús jelvény a Magyar Agrártudományi Egyesülettől) mellett pályája későbbi szakaszában egyre rangosabb díjakat vehetett át: 1997-ben Pro Universitate Érdemérmet és Széchenyi Professzori Ösztöndíjat kapott, 2002-ben Scriptor díjjal, majd Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel (Mádl Ferenc köztársasági elnöktől) tüntették ki, 2009-ben Apáczai Csere János-díjat vehetett át az oktatási és kulturális minisztertől. Pályafutásának talán legmagasabb elismerése azonban 2019-ben, épp nyugdíjba vonulása évében érkezett: Áder János köztársasági elnöktől megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét (polgári tagozat).
Ember a katedrán túl
Kollégái és tanítványai nemcsak a tudását, hanem az emberségét is nagyra tartották. Aki egyszer hallgatta, tudja: nem a szigor tette emlékezetessé az óráit, hanem a közvetlensége és az, hogy mindig valódi figyelmet fordított a hallgatóira – neki a tanítás sosem csak száraz ismeretközlést jelentett. Ehhez a hozzáálláshoz illett a kedvenc, sokszor elhangzó kérdése is: "Hogy vannak, amikor jól vannak?".
Doktoranduszai 2019-es nyugdíjba vonulásakor saját kezdeményezésükből, meglepetésként búcsúztató ünnepséget szerveztek neki: ezen a doktori iskola minden évfolyama képviseltette magát, több mint negyvenen jöttek el megköszönni a munkáját. Szerkesztőként is megörökítette pályatársai munkásságát – 2017-ben ő szerkesztette Molnár József 70. születésnapjára készült köszöntő kötetet, az Életem a felsőoktatásban címűt.
Nyugdíjas éveiben sem pihent. Szülőfaluja, Iszkaszentgyörgy iránti kötődése egész életét végigkísérte: a Lehota család és a falu történetét, köztük édesapja dániai munkavállalásának történetét is megörökítette egy saját maga szerkesztette honlapon. 2012-től kezdve a szülői ház telkén hobbikertészetet is kialakított “Somfarm” néven: százötven som mellett diót, mandulát, kökényt, fügét és szőlőt is telepített, a termésből pedig lekvárt, szörpöt, pálinkát és bort is készített. Szívesen olvasott verseket és szakirodalmat, 2019-től pedig szülőfaluja történetét is kutatni kezdte – előadásokat tartott Iszkaszentgyörgy honfoglalás előtti és utáni múltjáról, valamint a térség dinnye- és paprikatermesztésének históriájáról.
Öröksége
Lehota József munkássága jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az agrármarketing önálló, elismert diszciplínává váljon a magyar felsőoktatásban és kutatásban. Egy háromfős tanszékből egy önálló doktori képzést is folytató intézetet épített fel, tankönyvei ma is alapvető szakirodalomnak számítanak. A MATE hivatalos megemlékezése iskolateremtő professzorként méltatta, aki fiatal kutatók, doktoranduszok és egyetemi oktatók egész generációját indította el a pályán – tanítványai közül mára sokan vezető oktatói, kutatói pozíciókat töltenek be különböző egyetemeken, és viszik tovább mindazt, amit tőle tanultak.
Dr. Lehota József emlékét tanítványai, kollégái és az általa felépített tudományos iskola őrzi tovább.
Augusztus 24–26. között immár 32. alkalommal került megrendezésre az EMOK Nemzetközi Konferencia, amelynek házigazdája ezúttal a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézete volt. A háromnapos rendezvénynek Mád adott otthont, ahol „A közösen formált marketingtudomány” mottó jegyében közel 130 résztvevő találkozott, hogy megosszák legújabb kutatási eredményeiket, oktatási tapasztalataikat és közösen gondolkodjanak a marketingtudomány aktuális kérdéseiről.
A konferencia nulladik napján hagyományosan a PhD Fórum kapott főszerepet. A junior szekcióban a doktori tanulmányaik elején járó hallgatók mutatták be kutatási terveiket, míg két senior szekcióban az előrehaladottabb kutatások és eredmények megvitatására nyílt lehetőség. A napot két workshop is színesítette: az egyik az online fórumok netnográfiai és AI-alapú elemzésének lehetőségeit járta körül, míg a „Kutatás munkaruhában – A kutató stratégiai szerepe a médiaügynökségben” című, a MAKSZ/WPP közreműködésével megvalósuló program az akadémiai kutatás és az ügynökségi gyakorlat kapcsolatát mutatta be.
A konferencia első napja plenáris programmal indult. A megnyitót követően a résztvevők megemlékeztek Dr. Lehota Józsefről, majd Soós Mihály „Akik együtt formálják a marketingtudományt” című előadása és az EMOK éves beszámolója következett. Szilágyi László „A minőség mint gazdasági érték” címmel tartott előadást, Veres Zoltán pedig a jubiláló Marketing Szakkönyvtár történetét idézte fel. A plenáris programban az MTA Publikációs Nívódíjak nyertes tanulmányainak bemutatása és az Év innovatív kurzusa díj átadása is helyet kapott.
A délután a hagyományos szekcióelőadásoké volt a főszerep: három idősávban, tíz tematikus szekcióban összesen 60 előadás kapott helyet. A témák a fogyasztói magatartástól és a digitális transzformációtól a turizmus- és élménymarketingen, fenntarthatóságon és egészségmarketingen át egészen a mesterséges intelligenciáig, a közösségi média marketingig és a márkakommunikációig íveltek.
A konferencia második napján az interaktív workshopok és a közös szakmai gondolkodás kerültek előtérbe. A programok többek között a fogyasztói magatartáskutatás etikai dilemmáit, a B2B-marketing innovációalapú megközelítéseit, a mesterséges intelligencia marketingkutatásban és -oktatásban betöltött szerepét, valamint a marketingoktatás aktuális kérdéseit járták körül.
A szakmai programok mellett idén is fontos szerepet kapott a közösségi élmény és a kapcsolatépítés. A mádi környezet, a Holdvölgy pincészetben tartott borkóstolás, a közös vacsorák és a gálavacsora lehetőséget teremtettek arra, hogy az előadótermeken kívül is folytatódjanak a szakmai beszélgetések.
A XXXII. EMOK Nemzetközi Konferencia három napja ismét lehetőséget teremtett az új kutatási eredmények bemutatására, a tapasztalatcserére és új szakmai kapcsolatok kialakítására. A konferencia zárásaként a szervezői staféta is továbbadásra került, így kezdetét vette a következő EMOK konferenciára való készülődés.
Köszönjük minden résztvevőnek, előadónak és közreműködőnek, hogy együtt formáltuk a marketingtudományt Mádon!
Idézzék fel velünk a mádi konferencia pillanatait! A rendezvényen készült fotók az alábbi linken érhetők el és tölthetők le 2026. szeptember 30-ig.
